Híreink

Az 1-3. osztály az ősz készülődést egybekötötte egy családi délutánnal. Az alkalomról két szülő is készített beszámolót, amelyet köszönettel közzéteszünk:

"Egy remek délutánt tölthettünk együtt. Az anyukák már a vadászháznál várták a hamburgerre és hot-dogra éhezett gyerekeket, volt sürgés-forgás, "házi Meki" alakult ki, a nap végére mindenki eltelt, jöhetett még a süti, chips, üdítő. Időközben megérkeztek a kisebb-nagyobb testvérek is az apukákkal. Nagy siker volt a csillámtetkó több hullámban, a gyerekeknek és anyukáknak is. Niki "néni" gyönyörű hajfonásai már az oviban is nagy sikert arattak, úgy ahogy most is . A fiúknak a szép napsütéses délutánnak köszönhetően kint az udvaron focizhattak és ügyességi játékokat játszhattak. Akit érdekelt, megtekinthette a hatalmas fácán voliereket, amik még tele voltak gyönyörű, szebbnél-szebb vadászfácánokkal. A meglepetés műsor a végén méltó lezárása volt a délutánnak, nagyon ügyesek voltak a gyerekek .Egy nagyon jó kis osztály alakul, már most látszik egy "igazi csipet-csapat".

Dörögdi Marianna 1. osztályos anyuka

(Ezt a kis műsort a gyerekek Szent Márton napján előadták az iskolában is, az ott készült nappali felvétel a Szent Márton napi beszámolónknál tekinthető meg.)

"Ebben a tanévben is elérkezett az ősz utolsó hónapja. Az 1. és 3. osztály tanító nénije egy kötetlen délutáni kikapcsolódást gondolt az osztályok tanulóinak és szüleik részére. Azonban, hogy ezen program megvalósulhasson, szükség volt a szülői szervezés igénybevételére. A helyszín választásakor elsődlegesen a gyermekeket és az időjárás viszontagságait kellett szem előtt tartani. Méhes Lajos úr a Sárréti Egyetértés Vadásztársaság elnöke, a kapcsolat felvétel során, biztosítani tudta az esemény lebonyolítása érdekében, Alap község külterületén a Kazsoki tanyán található vadászházat és a hozzátartozó nagy udvart./Köszönjük szépen/ A szülőkkel egyeztetve a kicsiknek és nagyoknak hot-dog, hamburger, sült krumpli menüre esett a választás. Repertoárként a sütik, nasik, üdítők sem maradhattak el. Dolgoztak az anyukák szorgos kezeik, hogy mire a siserehad megérkezik, azonnal oltani tudják az egyik legerősebb érzést, az éhséget. Az életkorok és nemek tekintetében különböző programokkal kedveskedtek a szülők. Így például: zene, arcfestés, csillám tetoválás, na és persze a csajoknak a szebbnél szebb hajfonatok, amelyek hajékszerekkel és hajcsillámokkal lettek feldíszítve. Az udvaron, szülő gyermek foci valósult, meg. A legkisebb tesóknak is volt ügyességi játék, melyben örömmel vettek részt. A jó kedv, móka kacagás az önfeledt hangulat, folyamatosan jelen volt. Az iskolások betekintést nyerhettek a fácánok nevelésébe. A szabad téren, szebbnél szebb faragott erdei állatot, trófeákat találtak, melyet nagy érdeklődés övezett. Természetesen mi felnőttek is éltünk lehetőségeinkkel és a kötetlen szülő-pedagógus jókedélyű beszélgetések és nevetések sem maradtak el. Amikor a nap kezd nyugovóra térni és sötétbe burkolózik a táj, Bea néni lelkes kis csapata lámpást gyújtott így emlékezett Szent Mártonra. Ahhoz, hogy a családi délután létre tudott jönni, hálás köszönet a szülő társaknak, amit hozzá állásukkal, munkájukkal, bizonyítottak és tanúsítottak. Nekünk szülőknek/nevelőknek/ az egyik fontos tényező, hogy egy iskola életét az összefogás és a pozitív szemléletmód hatékonysága is előre vigye, gyermekeink kiegyensúlyozott jövője érdekében.

A nap eseményeiről készült képek, alattuk hangzó zenék és kis videók beszéljenek önmagukért, melyek az ősz jegyében valósultak meg."

Nagy Csilla 3. osztályos szülő

Köszönjük a beszámolókat, képeket, felvételeket és a közös munkát, előkészületet minden szülőnek!

További képek a Családi nap 1-3. osztály galériában!

Szent Márton, Magyarország védőszentjének névünnepén az 1-3. osztályosok felidézték iskolatársaik számára a katonából lett püspök életútját.

Márton napi készülődés a 2-4. osztályban

Igaz, hogy Márton nap november 11.-én van, de mi már jóval előtte elkezdtük a készülődést. Szerdán rajz órán libát ragasztottunk krepp papírból és szalvétából. Csütörtökön matematika órán libás számolós színezőn gyakoroltuk az alapműveleteket, délután libás filmet néztünk. A pénteki olvasás órán megismerkedtünk Márton életével, jó cselekedeteivel. Gyűjtöttünk Márton naphoz kapcsolódó énekeket, népszokásokat, ételeket, időjóslásokat. A megszerzett ismereteinket egy szabadulószobás játékkal erősítettük meg. Ebben volt rejtvény, különbségkereső, nyelvtani feladat és számolós feladat is. Minden csoport helyesen megoldotta a feladatokat. Hétfőn Márton napi színezőt színeztünk. Móni néni liba alakú süteményt és rétest hozott nekünk. (Hiszen: Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik. Nyúlik a rétes, mint Márton köpenye.) Délután az összegyűjtött nasikból jót lakomáztunk.

(4. osztály)

További képek a Márton nap galériában!

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap hagyománya, hogy a délutánt osztályfoglalkozás keretében tölthetik el a diákok, amelynek témáját az őszhöz kapcsolódóan kell megtervezniük. Idén ez a programunk annyiban módosult, hogy az 1-3., 5., 6. és 7. osztályaink ezt a foglalkozásukat majd november elején tartják meg (természetesen ezekről is lesz beszámolónk).

Két csapatunk tevékenységéről azonban már most be tudunk számolni:

A 2-4. osztály rajzos-kifestős napközis foglalkozást, majd a tornateremben táncolhattak, jól leizzadva a délután végére.

A 8. osztály a tavaly már bevált receptet alkalmazta: gyümölcsökkel készültek a foglalkozásra, s közös munkájuk gyümölcsét saláta formájában el is fogyasztották. Mellette pedig Asbóth Julianna is küldött egy kis süteményt az osztálynak (ezúton is köszönjük), így ők semmiképp sem maradtak éhesek.

További képek az  Őszi készülődés galériában!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztünk. Elsőként óvodásaink vonultak át Morvai Anikó óvónéni vezetésével az önkormányzat előtt található emlékműhöz. Itt elhelyezték saját kezűleg készített lyukas zászlóikat elhelyeztük, majd katonás dalokkal, mondókákkal köszöntötték az ünnepet. Végezetül hőseink tiszteletére csendben meghallgatták a magyar himnuszt.

A települési önkormányzat nevében Husvéth Imre polgármester, az iskola és óvoda képviseletében Kiss Attila főigazgató és a diákok képviseletében két nyolcadikos tanulónk koszorúzással és főhajtással emlékeztek a forradalom hőseire és a kommunista terror áldozataira.

Iskolásaink pedig a 8. osztályosok narrátori kíséretével videóösszeállítást nézhettek végig, amelyben az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei mellett a köztársaság ünnepéről és Magyarországhoz való tartozásunkról is megemlékeztek a tanulók és tanárok.

A műsorban szereplő videókat ünneplő olvasóinknak itt is közzétesszük:

A mai napon a fatimai Szűz első hazai kegyhelyén Spányi Antal megyés püspök atya tartott ünnepi szentmisét, amelyben kiemelt figyelemben részesítette a zarándok nagyszülőket.

Hűvös, de tiszta idő, igazi őszies napsütés fogadta a szép számú hívősereget. A bevonulást követően Helter István plébános, iskolánk püspöki biztosa üdvözölte a megjelenteket, majd a köszöntők következtek. Iskolánk alapítóját és fenntartóját, Spányi Antal megyéspüspök atyát óvodásaink énekkel és virágcsokorral, nyolcadikosaink képviselői pedig ajándékkal és köszönő szavakkal tisztelték meg. Alsó tagozatosaink pedig Óbecsey István: Szeressétek az öregeket című versét szavalták el a nagyszülők tiszteletére. Diákjaink később a szentmisén is közreműködtek: ministránsokként leendő elsőáldozóink szolgáltak, 8. osztályosaink a könyörgéseket olvasták fel, s természetesen a körmenetbe is bekapcsolódott az iskola összes tanulója. Itt is szeretném közvetíteni püspök atya köszönetét valamennyi diák és pedagógus számára: a főpásztor megköszönte a hétvégi részvételt, a köszöntéseket, a ministránsok segítségét és a jelenlévő pedagógusok előkészítő és felügyelő munkáját is.

A szentmise homíliájában Korzenszky Richárd atya, a tihanyi apátság emeritus perjele osztotta meg gondolatait a hívekkel, mely egyben tanúságtétel is volt. Richárd atya igazán gazdag élettapasztalattal rendelkezik: bencés szerzetesi tevékenysége mellett volt tanár, a pannonhalmi bencés gimnázium igazgatója, 1991-1994 között az oktatási minisztérium munkatársaként az egyházi iskolai rendszer létrehozásában is aktívan közreműködött, majd a tihanyi apátság vezetője lett nyugalomba vonulásáig. (Érdeklődőknek a Magyar Kurír írását ajánlanám Richárd atya életéről.)

Megélt tapasztalataiból Richárd atya számos életbölcsességet megosztott a hallgatókkal, amelyek biztos irányt mutatnak napjainkban is. Tanítását hallgatva a következőket emelném ki:

A nagyszülők élettapasztalata, megélt élményei azok, amivel legtöbbet segíthetnek családjaiknak, kialakítva az összetartozást, a családi hagyományok, legendáriumok gazdag tárházával. Tanúságként Richárd atya saját életéből hozott példákat: négygenerációs családi ebédeket tartottak vasárnaponként, a nagyszülőknél mindig megvolt a szertartás: ketten megfelezve ettek meg egy-egy almát. Megehették volna külön-külön is, de ők mindig elfelezték. Jó tanácsként javasolta a jelenlévő fiatalabb generáció tagjainak, hogy hallgassanak figyelemmel nagyszüleikre, kérdezzenek tőlük bátran minél többet az életükről, a hagyományokról, ennek nagy hasznát vehetik még későbbi életük során. Ha ők elmennek, senki sem fog már mesélni nekik, milyen volt, amikor még kicsik voltak. A családra mindig kell, hogy jusson idő!

Az idő témakörénél maradva: a földi idejét mindenki ajándékba kapja, s nem tudhatjuk, hogy mennyi lesz ez. Elmondta Tihamér atya történetét, aki 75 évesen kérte, hogy egy szélesebb szobába költözhessen, mivel rengeteg könyvét így könnyebben el tudta helyezni. Bár a portás felvetette neki: minek kell átköltöznie arra a kis időre, a „kis idő” mintegy negyed évszázad lett, Tihamér atya 101 éves korában hunyt el. Azt tehát nem tudhatjuk, mennyi időnk van ebben az árnyékvilágban, de azt mi döntjük el, hogyan, mire használjuk ki ezt. El tudjuk-e értelmesen tölteni? Ez a mi felelősségünk. Richárd atya egyik írását idézve: Csak magu(n)kon múlik!

Természetes, hogy minden ember szeretne boldog lenni ebben az idejében. De nem tévesztjük össze a sikert a boldogsággal? Ma az a fontos, hogy forintosítható legyen mindaz, amit megtanulunk, amit teszünk. Lehet, hogy sikeresek is gondoljuk magunkat, gazdagodunk anyagilag. De boldogok leszünk-e tőle? Richárd atya szavai szerint a boldogságot nem a pénz jelenti, hanem a sikeresen megélt emberi kapcsolataink. Ebben tudnak segíteni a nagyszülők, élettapasztalataikat megosztva unokáikkal. Ha ma valaki panaszkodik arra, hogy mennyi gondja van, milyen nehéz a megélhetése, az idősek el tudják mondani, hogy ők nehezebb történelmi időket megélve, reménytelennek tűnő helyzeteket tudtak átvészelni, kiállva a megpróbáltatásokat. S nem voltak boldogtalanabbak, mint a mai generációk. Devecseri Gábor versét idézte az atya példának:

„Megszülettünk hirtelen, egyikünk se kérte. Kérve kérünk, szép jelen: meg ne büntess érte.

Kérünk, kurta pillanat, ne vess tűzre, lángra, szép olajfa-lomb alatt várhassunk halálra.

Hadd teljék az életünk – mint lehet – szelíden, gyolcsban zengjük énekünk, nem csalános ingben.”

S rossz felfogás, ha valaki nagyszülőként azért érzi magát feleslegesnek, mert nem tud már az unokákra sütni-főzni, hasznukra lenni. Tud. Már azzal, hogy ott van az unokái, dédunokái mellett, hogy ők elmondhassák: van nagyink, van dédink. Akiktől az idősek életbölcsességét megtanulhatják. Akik tudják értékelni az élet szépségeit, amelyek mellett rohanó világunkban elsiklunk. Richárd atya megosztotta velünk két idős szerzetestársa beszélgetését, akik szépként értékelték a napot, mert kinyílott az aranyeső. Gyönyörködtek abban, hogy az Élet él (és élni akar). Mi észrevesszük-e?

Zárszavában pedig Óbecsey István verséből szavalt el Richárd atya is több versszakot (nem beszéltünk össze, de, mint tudjuk: nincsenek véletlenek), kiemelve: szeressétek az öregeket!

A szentmise végén hagyományosan a nagyszülőknek kérte a jó Isten bőséges áldását püspök atya, végül megáldotta a búcsú során vásárolt kegytárgyakat is. A szabadtéri rendezvényt szokás szerint körmenet zárta, a teljes ünnep pedig a templomban megtartott szentségimádással és imával ért véget.

További képek a Nagyszülők zarándoklata galériában!

Beszámolónkhoz szeretném a feol.hu idevágó cikkét idézni, mivel magam sem tudnám szebben megfogalmazni 🙂:

„A döntés amelyet most meghoztok, komoly felelősség, mert meghatározza az életetek következő időszakát, de lehet, hogy az egész életpályátokat. A pályaválasztás inkább egy lehetőség, egy lehetőség arra, hogy az érdeklődéseteknek, motivációtoknak, személyiség jegyeiteknek megfelelő szakmát találjatok. Ez természetesen nem egyszerű feladat, és ebben segíthet egy ilyen kiállítás. Meg kell tudnotok, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket egyszerre végeztek örömmel és kellő kitartással. A pályaválasztás arról szól, hogy mit szerettek, és mit vagytok képesek megcsinálni, és a kettő közös halmaza lehet egy jó karrier kezdete, ám a karrier egy hosszú személyes út, nem pedig egy-egy döntés eredménye. Lényegében a teljes életpályán át dolgozni fogtok azon, hogy saját szakmátokban, önmagatokhoz mérten, nap mint nap kiválóan teljesítsetek. Az életpálya felépítése egy folyamat, amelynek abban áll a sikere, hogy számotokra megfelelő pályaválasztási információkkal jó időben legyetek jó helyen, és hogy akkor tudjatok teljesíteni, amikor erre a legnagyobb szükség van, legyen az egy írásbeli felvételi feladatsor kitöltése, egy szóbeli beszélgetésen való részvétel, vagy majd az első napotok az új iskolátokban. A lehetőségek adottak, ti magatok teremtitek meg ezeket.

A pályaválasztás kiemelt feladatot jelent a pedagógusok számára is, hiszen ők is segítenek benneteket abban, hogy képességeiteknek és készségeiteknek, érdeklődéseknek megfelelő pályát válasszatok. Természetesen a szülők véleménye, támogatása is jelentős befolyással bír, ám a szülők is csak akkor tudnak jó tanácsokat adni számotokra, ha ők is napra kész információkkal rendelkeznek az iskolákról, képzésekről és lehetőségekről.” –mondta megnyitó beszédében A Technológiai és Ipari Minisztérium foglalkoztatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Balogh Szilvia.

A kiállításon megjelent a Székesfehérvári Szakképzési Centrum valamennyi intézménye. Képviseltették magukat a székesfehérvári, a móri középiskolák, de meg lehetett ismerkedni a dunaújvárosi, a pétfürdői, a balatonfüredi lehetőségekkel is, sőt a Kisalföldi Agrárképzési Centrum kínálatával is. Voltak négy vagy akár több éven át tartó képzések is. Ácsok kalapáltak és fűrészeltek a bejáratnál, és többek között egészségüggyel, vendéglátással, művészetekkel, műszaki, informatikával, mezőgazdasággal kapcsolatos képzésekről tartottak bemutatókat a Széchenyi összes szintjén, és a tengernyi lehetőség között nem vesztek elé az érdeklődők, ugyanis annyian mozogtak a kiállításon, standról standra, hogy inkább a kiállítók vesztek el a tömegben.

Nemcsak az iskolák jelentek meg a kiállításon, hanem cégek is, akik nagy örömmel várnak és fogadnak mindenkit, aki szeretne egy jó szakmát tanulni és abban a profizmusra kíván törekedni már a tanulóévekben is, így a duális képzésben már régóta nagy tapasztalattal bíró vállalatok is kitelepültek a kiállításra, köztük a DENSO, a Hanon, vagy a Videoton.

Felállította standját az iskola főbejárata előtt a Magyar Honvédség is, ahol fegyverekkel és jövőbeli lehetőségekkel lehetett ismerkedni, de ott magasodott a vörös sátor is, amelyben a katasztrófavédelemmel, a tűzoltóléttel kapcsolatos információkat is elmondták. Utóbbi kiállítóhelyen kínálták az egyik legrövidebb képzést, mellyel az egyik legnemesebb, évezredes múltra visszatekintő foglalkozás, a tűzoltó szakma alapjait lehet elsajátítani, jelentős támogatás mellett.

8. osztályosaink és a kísérő szülők egyaránt élvezték a mai napot. Osztályfőnökként elmondtam nekik: én is jól éreztem magam ma velük. Jó volt látni, hogy érdeklődnek, kérdeznek azoknál a standoknál, ami számukra szóba jöhetett. Mindenki kitöltötte a pályaorientációs kérdőívet is, amit kinyomtatva haza is vihetett szüleinek, bár azon meglepődtem, hogy az ezért járó ajándékok közül legtöbben a gumikacsát választották 🙂. Kristófról pedig megtudtuk, hogy még akár sebész is lehet belőle, ahogy elvégzett egy rutinműtétet az egészségügyi teremben😊. Mintegy 2 és fél órát eltöltöttünk a standok körül, de fegyelmezetten bevárták egymást, senki nem veszett el. A program végére mindenki egy csomó prospektussal lett gazdagabb, így talán már könnyebb lesz megfelelő középiskolát választani, bár még lesz lehetőség elmenni más bemutatókra és a középiskolák nyílt napjaira is. Ráadásul, mint az alábbi fotó mutatja, még a szekesfehervar.hu beszámolójába is bekerültünk 😁.

További képek a Pályaválasztási kiállítás galériában!