Híreink

Barka – bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

Bárány – A legősibb húsvéti jelkép. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: “Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.”

Nyúl – megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

Tojás – az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal „írták” a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik.

További ovis képek az óvodai Húsvéti készülődés galériában!

Petőfi Sándor: Huszár 

Szegény legény vagyok, Nincs semmi vagyonom;
Szívem sem az enyém, Rég bírja galambom.
Életemet pedig Hazám, te szent hazám,
Kész áldozat gyanánt Tenéked áldozám.
Ami még megmaradt: Te szűz becsületem,
Magammal viszlek el, Te sírba szállsz velem.

Korábban tudósítottunk róla, hogy a hatodikos tanulóink szervezték meg és adták elő az idei március 15-i műsort, ebben többször előkerült a magyar huszár fogalma. Akkor ötlött fel bennem a gondolat, hogy a gyerekekkel elmenjünk Székesfehérvárra a moziba megnézni a Hadik című magyar filmet. Erre most sikerült sort kerítenünk.

Reggel még az első három órán ugyanúgy részt vettek a hatodikosok is, mint a többiek, de utána együtt felszálltunk a Volán buszra, s jó hangulatban utaztunk el. Beérkezve Székesfehérvárra volt egy óránk a film vetítése előtt, így kényelmesen megebédelhettünk egy gyorsétteremben a mozival szemben.

A film egy igaz történetet dolgoz fel. A port.hu alapján:

„1757. Hadik András és mindenre elszánt csapata végrehajtja a történelem legvakmerőbb huszárcsínyét. A hétéves háború idején Hadik különleges küldetést kap Mária Teréziától: huszáregységeivel titokban fel kell nyomulnia Berlinig, hogy Nagy Frigyes porosz király távollétében elfoglalják és megsarcolják az ellenséges fővárost. Hadik és katonái az éjszaka leple és mindössze hat nap alatt tették meg a 450 kilométeres távolságot, hogy váratlanul rajtaüssenek a városon és az azt védelmező helyőrségen. A képtelen támadás teljesen váratlanul éri a poroszokat, ennek is köszönhető a küldetés fényes sikere. A Hadik egy sodró kalandfilm, ami történelem egyik legdicsőbb, sajnálatos módon kevésbé ismert és tárgyalt mozzanatát dolgozza fel.” 

Jákob Zoltánné

Lelki ráhangoló 1.: A szeretetre vágyó süni

Nagyné Sándor Boglárka, Supliczné Toldi Kitti és Turzainé Gazsó Kata délelőtt bemutatták iskolánk tornatermében a fent említett bábjátékot óvodás és alsós növendékeink számára, amely a gyerekek számára is érthetően közvetíti a húsvéti ünnep üzenetét.

A főszereplő Sün Benő, aki modortalanul bánik társaival, bár ők szeretettel és barátsággal közelítenek felé. Pedig ez a picike sün szíve legmélyén valójában szeretetre vágyik, és arra, hogy valaki végre megsimogassa. Egyszer csak az erdőben jár egy vidám, kedves kislány, aki szívesen összebarátkozna a kis sünivel. A süni is próbál kedves lenni, de valahogy a végén mégsem sikerül. Egy alkalommal nem csak hogy megbántja, de meg is szúrja a kislányt, pedig ő csak meg akarta simogatni. A kislány sírva, megbántva elszalad, hogy így viszonozták az ő szeretetét, majd Jézus példáján keresztül megérti, hogy az igazi szeretet, önzetlen. Nem csak akkor szeret, amikor viszont szeretik. Ezután a kislány képes sünikét külső-belső tüskéivel együtt szeretni. Ez az önzetlen szeretet megváltoztatja Sün Benőt is, kiszabadítja morcosságából, és ő is megtanul szeretni. Az elfogadásnak és a szeretetnek csodálatos erejét ismerhettük meg a bábdarab során. Az előadás után Nagy Richárd gitárkísérettel több gyermekdalt is előadott és énekeltette meg a gyerekeket is.

Köszönjük ezt a szép előadást a hölgyeknek és Ricsi bácsinak!

Lelki ráhangoló 2.: keresztút az iskolásoknak

Somogyi Tünde hittanárunk vezetése mellett az alsós és felsős diákoknak külön az ő számukra is érthető elmélkedéseket felolvasva követtük végig a stációkat. „Utad, Jézus, veled járjuk” – énekeltük az állomások között, hiszen, ha belegondolunk, a keresztút állomásai nemcsak Krisztus szenvedéseit, hanem a mi életünket is megjelenítik: benne van minden ítélkezésünk vagy éppen elítéltetésünk, a többszöri bukásunk, amelyekből erőt merítve fel kell állnunk, a társaink, akikre számíthatunk a legnagyobb bajban, vagy a magány, amikor úgy érezzük, magunkra maradtunk. A keresztút mindannyiunk életének része, és ahogy a mondás is tartja, mindegyikünknek megvan a maga keresztje, amit hordoznunk kell életünk során.

Vendégváró ráhangoló: süteménykészítés 

Húsvétkor a feltámadás ünnepén a legtöbb családban hagyomány a közös összejövetel finom ebéd mellett, s húsvéthétfőn a locsolókat is szokás finomságokkal kínálni. 4. osztályosaink környezetórán közösen dolgozva finom kókuszos golyót készítettek, természetesen az ő munkájukat is megörökítettük.

További képek a Húsvéti előkészületek galériában!

Igen tartalmas és mozgalmas napunk volt ma.

Felszálltunk a 8.02-kor induló buszjáratra, ahol már kedvesen fogadott minket a buszsofőr bácsi. Elfoglaltuk a helyeinket és türelmesen vártuk, hogy odaérjünk a sárbogárdi Városháza buszmegállóba. Átsétáltunk a Korona gyógyszertárba, ahol már nagyon vártak bennünket.  Egy igen kedves gyógyszerész hölgy, a gyógyszertár vezetője : dr. Fazekas Jánosné Klári néni vezetett körbe minket a patikában. Klári néni véget nem érő türelemmel mutatott meg minden helyiséget, tevékenységet, ami egy gyógyszertárhoz köthető. Betekintést nyertünk a laboratóriumba, gyógyszerraktárba, a gyógyszerész nénik bácsik öltözőjébe, étkezőjébe és az irodába. A laboratóriumban Klári néni megmutatta nekünk, hogyan kell gyógyszertári testápolót kikeverni. Üveg kémcsövek  színes tartalmával ismerkedhettünk meg pl.: réz, ezüst, jód, stb. szép színekben pompáztak a fiolákban.  Különböző illatanyagokat is szagolhattunk. A bemutató végeztével a gyógyszertár dolgozói gyümölcsökkel, gyümölcslevekkel, vitaminos nyalókával vendégeltek meg bennünket.  Kedves, szeretetteljes vendégségben volt részünk, ezúton is hálánkat fejezzük ki a gyógyszertár minden dolgozójának.

Patikai kalandunk után, Sárbogárd központjában található piactéren fogyasztottuk el tízórainkat. Végül pedig  kirándulásunkat egy kis játszótéri mókával zártuk. A 10.39-kor induló Alsószentivánra tartó buszra szálltunk fel, ahol megfáradt gyerekek csendesen nézelődtek ki az ablakon, csodálva a tavaszi táj szépségeit. Nagyon megdicsérünk minden gyermeket! Szépen, fegyelmezetten, szófogadóan viselkedtek ma! Büszkék vagyunk rájuk!

 Turzainé Gazsó Kata

További képek a Gyógyszertári látogatás galériában.

Régi hagyományunk, hogy leendő első osztályosainkat egy közös iskolanyitogató foglalkozáson vendégül látjuk. Ma is sor került erre a kis összejövetelre, bár betegség miatt nem mindenki tudott eljönni. (Természetesen biztosítjuk az iskola megismerésének lehetőségét előre egyeztetett időpontban később is.) Az érdeklődő ifjoncok részt vehettek két bemutató foglalkozáson, melyen a játék, a mese és az alkotás volt a főszereplő: sok vidámságot hozott a rajzolás, A három nyúl meseelőadás, a számolás gyakorlása valamint a játék is. Látogatóink ezt követően a tornateremben levezethették energiájukat (valamint pedagógusaikét is), s kipróbálhatták azokat a tornaszereket, amelyeket a jövő tanévtől rendszeresen használhatnak majd. Természetesen nem engedhettük vendégeinket üres kézzel távozni, saját készítésű apró ajándékokkal is sikerült nagy örömet szereznünk jövőbeni elsőseink számára. Ezen alkalmon kívül tanítóink iskola előkészítő foglalkozásokon is gyakorolnak a gyerkőcökkel heti egy alkalommal, így mire eljön a szeptember, jó ismerősökkel találkozhatnak leendő elsőseink, akiknek osztálytanítója Kocsisné Madarasi Mónika lesz majd.

További képek az Ismerkedés az iskolával galériában.

A Víz világnapja fontos nap, amit a gyermekek számára számtalan színes ötlettel tehetünk érdekessé. Mi is igyekszünk sokféle formában ismereteket nyújtani a víz előfordulásairól, tulajdonságairól.

+Beszélgettünk a víz körforgásáról, amihez egy nagyon jó dalt is találtunk: Hétvári Andrea: A vízcsepp utazása című vers megzenésítve.

+Megismerkedhettek igazi aranyhalakkal.

+Tengeri kagylókat, köveket, rákokat figyelhettek meg.

+Festhetett magának mindenki szép, színes halacskát a „saját” akváriumába.

+ Megfigyelhettük a víz halmazállapot változásait. Sok kísérletet is végeztünk.

+Buborékot fújtunk, papírhajót úsztattunk.

+Végül a hajók vizéből elsőként horgásztó, aztán gyógyleves, később pedig sárfőzelék készült.😁😁😁

+Sok-sok vizes ének, mondóka, versike is előkerül a héten. Különösen kedvelik Bartos Erika: Tele vele című versét.

Turzainé Gazsó Kata

További képek a Víz világnapja galériában.

Az idén már tizedik alkalommal került kiírásra a honvédelmi témák alapján hazaszeretetre és a hősök tiszteletére nevelő kárpát-medencei gyermekrajz pályázat a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely és a nagyváradi Tanoda Egyesület közös szervezésében. A pályázat egyik fővédnöke évek óta Spányi Antal püspök atya.

Tapasztalatból, a korábbi eredményhirdetések alapján tudjuk, hogy a 2013 óta futó rajzpályázatra évről évre több Kárpát-medencei magyar ajkú gyermek juttatja el pályamunkáit. Mi is beneveztünk már Szent László képekkel, várábrázolásokkal, ólomkatonákkal, huszárrajzokkal, repülőgépes, nemzetőrös, vagy éppen történelmi zászlós alkotásokkal egyaránt, az aktuális év kiírásának megfelelően.

Idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján nem meglepő, hogy a Nemzeti dal egyik sorát választották a rajzpályázat címének. „Fényesebb a láncnál a kard” – mondja az 1848 tavaszán írt vers, s ezzel kínáltak lehetőséget arra, hogy az alkotni vágyók a magyar történelemből katonát, katonákat, akár Petőfi személyét vagy hősies tetteiket megjelenítsék.

Öröm számunkra, hogy az idén is számos művet készítettek tanulóink: 42 alkotásból végül 20 diák 23 munkáját adtuk le a határidő lezárultával. A műveket honlapunkon is közkinccsé tettük, s ha valamelyik tanulónk helyezést érne el, természetesen arról is beszámolunk majd.

Alkotásaink a Fényesebb a láncnál a kard galériában.

Turzainé Gazsó Kata óvónéni jóvoltából két albummal is bővült 2023-as óvodai galériánk. A Március 15. című mappába az ünneppel és történelmünkkel kapcsolatos képek kerültek, a Tavaszváró fotók pedig az ébredő természetben való gyönyörködést örökítették meg.

"A Boldogasszony, mint archaikus kifejezés a régi kalendárium jeles napjaira, a mezőgazdaság munkálataira (pl. Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony) is egyaránt rámutat. Vidéki, kis iskolaként szeretnénk tanulóinkban meggyökereztetni a magyar táj, és a szűkebb szülőföld szeretetét, s azt, hogy az ide járó diákok legyenek büszkék földműves őseikre és mezőgazdasági jellegű kistelepülésünkre is.

Elnevezésünk emellett a Boldogasszony anyánk című régi katolikus énekre is utal, amely egykoron nemzeti himnuszunknak számított. Így elnevezésünk magyarságunkat is kifejezi, nemzeti hagyományaink tisztelete és megbecsülése iránti elkötelezettségünket is mutatja."

(intézményünk küldetésnyilatkozatából)

Fenti idézet és a hagyományaink alapján ismét egyértelmű volt, hogy településünkön a nemzeti ünnepi megemlékezés intézményünk közreműködésével valósul meg idén is. Óvodásaink és iskolásaink egyaránt ünnepi kellékeket gyártva készülődtek a rendezvényre. Gyermekeink nemzetiszínű zászlókkal és kokárdákkal egyaránt díszítették az iskolánk előtti feszületet és a hivatal előtt álló hősi emlékművet, s az emlékműnél Husvéth Imre polgármester és Kocsisné Madarasi Mónika munkaközösség-vezető helyeztek el közösen koszorút a település, illetve intézményünk képviseletében. A hivataltól a közösségi színtér épületéhez vonultak át az ünneplők, ahol a 6. osztály adott ünnepi műsort. Idén ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját, ezért előadásukban tőle vett napló idézetekkel és versekkel emlékeztek azokra a hősi halált halt katonákra, akik életüket adták az 1848-49-es szabadságharcban Magyarország függetlenségéért. Újító jelleggel az előadás egy részét kis falunk különböző nevezetesebb helyein vettük fel (itt most nem az igazgatói irodára gondolok :-)).

Az osztály ügyesen megoldotta a feladatát, igyekeztek végig odafigyelni, méltó keretet adtak a 200 éves évfordulónak. Polgármester úr is kitett magáért, nagyon jól csinálta a hangosítást és a fénytechnikát.

Meg kell, hogy említsük, hogy ebben az évben már ünnepeltünk egy kiemelkedő évfordulót, a Himnusz szövegének kétszázadik születésnapját. Hiszen jeles ez az 1823. esztendő! Egy alföldi kis városka nádfödeles házában ringott a nagy költő piciny bölcsője, amikor Kölcsey Ferenc az ország másik szegletében, Szatmár vármegyében már a Himnusz utolsó sorait simította le. Ezek a kerek évfordulók emlékeztessenek bennünket arra, hogy éltek, s ma is élnek olyan személyek, akik munkásságukkal vagy életükkel készek a hazát szolgálni. Legyen ez számunkra is példa az életünkben!

További képek a Március 15. galériában!

A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz.

Denis Diderot

Minden kedves hölgy ismerősünknek ezúton is nagyon sok boldogságot kívánnak az alsószentiváni általános iskola férfi tanulói és tanárai!

Február 22-én, Hamvazószerdán kezdődött meg a Húsvétot megelőző negyven napos böjti időszak. A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

Szigorú böjtöt Hamvazószerdán és Nagypénteken tartanak. E napokon csak háromszor esznek és egyszer laknak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 éves vagy annál idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt - mely háromszori étkezést, ebből egyszeri jóllakást és a hústól való tartózkodást foglalja magában - 18 éves kortól a megkezdett 60. életévig kötelező. Hústilalom alól felmentést kaphatnak a betegek és azok, akik nem saját asztaluknál étkeznek, de ilyen esetben más bűnbánati cselekményt kell végezniük.

Mint a reggeli ima során Helter István püspöki biztos atya felelevenítette a tanulóknak, hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívek homlokát bűnbánatuk jeleként. Ezt a szokást az őskeresztény hagyományból merítik, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, amelynek mintájára az Egyház a II. századtól kezdődően alakította ki ezt a húsvéti előkészületi időt.

István atya vezetésével közösen elmondtuk a Miatyánkot, majd iskolánk tanulói, tanárai és dolgozói is hamvazkodáshoz járultak. István atya és Tündi néni az előző évi szentelt barka hamujával jelölték meg homlokunkat. A hamuval hintés azért is ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu egyben az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

További képek a Hamvazás galériában.