Sajnos, az elmúlt 2 évben a járvány miatt nem tudtuk megvalósítani ezeket a programokat, de végre semmi sem állt az osztály útjába, még az időjárás is kedvünkre való volt.
Bepattantunk az iskola kisbuszába és jó hangulatban, zenét hallgatva robogtunk a 6-os főúton, s meg sem álltunk Tabajdig, ahol a „Mezitlábas Park” bejárásával indítottuk programjainkat. Pár tanulói reakció:
„Voltak kellemes és kevésbé kellemes járó felületek.”
„Nagyon jó volt, csak kicsit hideg volt a föld.”
„Nagyon izgi volt, hogy különféle talajokon lépdelhettünk.”
„Nekem nagyon tetszett, főleg, amikor kavicsokon kellett menni.”
Miután végigértünk, kicsit játszótereztünk és átmentünk Alcsútdobozra az Arborétumba. Gyönyörű volt a kastély környéke és az egész hely. Hangulatosak voltak a tavon átívelő hidak, vadregényes szigetek. Vonulgattunk a „Gyermekkert” zöldellő lugasában, pózoltunk a Gloriett alatt, elmerengtünk az Alpinétum Mária szobránál és bebújtunk a medveketrecbe. Az árnyas fák alatt piknikeztünk egyet, ami nagyon stílusosra sikeredett a kastélyrom adta háttérrel. Mi magunk sem gondoltuk, hogy több órát töltünk a természet lágy ölén – azonban a különleges növények, szökőkutak, a 19. századi romok varázslatos világa igencsak rabul ejti a látogatót.
A következő úticél a tordasi Western falu volt. Mielőtt bementünk, felvettük a kockás ingeinket, amit meg is dicsértek a helyi cowboyok. Már az érkezésünkkor tudtuk, hogy jó helyre csöppentünk, ugyanis csoportképet szerettünk volna készíteni a bejáratnál, amikor az egyik legény pisztolylövést adott le, amitől megállt ereinkben az ütő. Jót mulatott rajtunk és mivel vártak minket, bekisért a Bankba, ahol lecuccoltunk.
Kaptunk egy kísérőt, aki a Tájházat mutatta meg legelőször. Itt sok régi tárgyat láthattunk, amit dédszüleink mindennapjaikban használtak, de nekünk már magyarázatra volt szükségünk, hogy megtudjuk, mire valók. Volt itt egy kis tó és egy kilátó is, természetesen körülnéztünk a magasból.
Az indián falu tövében íjászkodásra volt lehetőség. A legtöbb pontot szerzőnek, egy Top Joyt ajánlott fel az osztályfőnökünk, amit Májer Diána nyert meg – bosszantóan, 1 ponttal előzve meg vetélytársát.
Újra szól a hatlövetű, vagyis az indiánok fegyverei után a cowboyok coltjai csillantak kezünkben, illetve a verőfényes napsütésben.
Ezután jól esett leülni a Salon hűvösében és elnyalogatni egy jégkrémet.
Majd következett a rodeóbika-szimulátor, ami ránézésre ugyan lassan mozgott, de épp elég volt nyeregben maradni.
„A bika tetszett a legjobban, mert kihívás volt rajta ülni.”
„Nekem a bika tetszett a legjobban.”
Ehhez a kihíváshoz mindenki felajánlott egy Kinder Bueno-t, amit a csapat legjobb rodeósa kaphat meg. S bármennyire meglepő, itt is Dia bizonyult a leg rátermettebnek, így a csokicsomag őt illette meg. Olyan szuper időt futott, hogy kiérdemelte a személyzet dicséretét is.
Már csak mi voltunk a faluban, amit nagyon élveztünk. Zárásként az aranyásók fáradságos munkájába kóstolhattunk bele, ami szintén nagy élmény volt. A végén még egy kis locsolkodással hűsítettünk magunkat és búcsút vettünk az élményfalutól.
Vadnyugati kalandozásunkat hamburgerezéssel zártuk, így a nap koronája a dunaújvárosi McDonaldsban került fel.
Élménydús, kellemesen lefárasztó napunk volt, melyben a kultúra és a csapatépítés is szerepet kapott, sok nevetéssel és mókával fűszerezve.
Köszönjük a szülők támogatását és az iskola kisbuszát, mellyel térben és időben utazhattunk, s ünnepélyesen is megnyitottuk a nyári móka idejét.
A beszámoló a 7. osztály tanulóinak és Somogyi Tünde osztályfőnök tollából született.
További képek az Osztálykirándulások galériában!