2022. május 13-án megkezdődött az idei búcsúidőszak a Fatimai Szűzanya első magyarországi kegyhelyén. Ez még önmagában nem lenne különleges hír, hiszen évtizedek óta látogatják májustól októberig a zarándokok a búcsújáró helyet. A mai alkalmat azonban különlegessé tette, hogy a koronavírus járvány miatt két év után ünnepelhettünk és köszönthettük májusban a Szűzanyát ismét szabadon, ahogy köszöntőjében Helter István atya fogalmazott.
A különlegességhez még egy szelíd hófehér macska megjelenése is hozzájárult, „aki” hol iskolánk zászlaja, hol az oltár közelében lepihenve színesítette a rendezvényt.
(Gyerekszáj: mivel az állat pont akkor jelent meg, amikor a békéért imádkoztak a hívek, Strasser István 5. osztályos, ministráló tanulónk meg is jegyezte a szentmise után, hogy ha a béke galambja még nem is, de a béke cicája már feltűnt a láthatáron. Érdekes, hogy milyen asszociációk fogalmazódnak meg kisiskolásokban is, a háború és béke kérdése bizony őket is foglalkoztatja.)
A korábbi években többször kiadós zápor zúdult Alsószentivánra a májusi búcsúnapokon, idén viszont égi édesanyánk gondoskodott róla, hogy ne mossa el az eső a rendezvényt: száraz, tiszta idő és nyárias meleg várta a szép számmal érkező zarándokokat.
A szentmise szónoka Fülöp Ernő atya (Kalocsa - Belváros plébánia, kanonok, c. apát, ker. esperes, irodaigazgató) volt, aki a 105 éve történt fatimai jelenésekre és a Szűzanya követésének fontosságára hívta fel prédikációjában a hívek figyelmét. Hirdessük az igazságot, ahogy a fatimai kis látnokok is hirdették, még ha kezdetben nem is hittek nekik. Nekünk a mai kihívásokkal teli, háborúkkal sújtott világban derűsen, tiszta szívvel kell az Evangélium tanításait hirdetnünk.
Építsük életünket Isten igéjére, ahogy a Szűzanya is példát mutatott: „legyen nekem a te igéd szerint.” Mária igent mondott Isten akaratára egész életén át. Abban a pillanatban, amikor Isten szava eljut az ember szíve mélyére, gyökeresen megváltoztatja őt.
Fontos az imádság is, erre példa a Boldogságos Szűz Hálaéneke, a Magnificat: Mária ezzel válaszol rokona, Erzsébet köszöntésére, s magasztalja Istent megváltó művéért. Mária Fatimában különösen kérte a kis látnokokat arra is, hogy tanulják meg tőle az imádság lelkületét. A legnagyobb erőforrásunk és hatalmunk az imában rejlik.
A Szűzanya azt is megmutatja, hogy legyünk érzékenyek másokkal szemben, próbáljuk meg észrevenni, hogy nemcsak mi magunk számítunk, nemcsak a közeli családtagjainkkal kell törődnünk; ahogy Mária is meglátta, hogy bajba került a lakodalmas ház, amikor elfogyott a boruk. Kérésére csoda történt, a szívből jövő kérések Istennél mindig meghallgatásra találnak:
„Kérjetek és adatik, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek.”
S Mária az áldozatot is vállalja Istenért. Simeon megjósolja, hogy tőr járja át a lelkét, de kitart Jézus mellett a kereszthalálban is. Tudja, hogy a szenvedés vége nem a halál, hanem a feltámadás.
Hirdessük derűsen az isteni igéket (máshogy nem is lehet), imádkozzunk lelkülettel, napjainkban különösen a béke érdekében, éljük meg és osszuk meg másokkal is pozitív élményeinket, tudjunk örülni másokkal, tudjuk mi is megélni mások boldogságát, keresztény emberként így kell cselekednünk. – összegezhető Ernő atya gondolatmenete.
A mise végét a hagyományos körmenet zárta le, amelyben a Szűzanya szobrát kísérve részt vettek a nagycsoportos óvodásaink, iskolánk 1., 3. és 7. osztályos tanulói, valamint az őket kísérő pedagógusok is.
A búcsúnapot a hagyományos szentségimádás zárta. Június 13-án ismét találkozunk!
További képek a Május 13. galériában!