Felnőtt életünk minden egyes napja logikusan felépített tevékenységek egymásutánja. Ébredés, felkelés, felöltözés, útra kelés, elintéznivalók megszervezése, hazaérkezés, pihenés. Ha felcserélnénk a sorrendet, bizony érdekes helyzetekbe kerülnénk… Mi magunk is jobban érezzük magunkat, ha kiszámíthatóbb a tennivalónk; ha tudjuk, hogy mi mivel jár, minek mi a következménye. Vajon ez a képesség velünk született vagy „útközben” tanulunk meg a logikusan gondolkodni?
A gondolkodás az emberi megismerőtevékenység legmagasabb foka, és szoros kapcsolatban van a beszéddel és a nyelvvel, hiszen ez a legegyszerűbb módja, hogy kifejezzük magunkat. Legalább ennyire elválaszthatatlan az intelligenciától is, mivel a különféle helyzetekben, problémamegoldáskor együtt vesznek részt.
A problémamegoldó gondolkodás pedig egyértelműen a kreativitásból ered, hiszen ezt biztosítja számunkra a feladatok nem rutinszerű megoldását, hanem hogy bizonyos helyzetekre új módon reagáljunk, vagy adjunk valamiféle választ a felmerülő kérdésre.
Roppant összetett folyamatról van tehát szó, minden mindennel összefügg.
Fajtáit tekintve megkülönböztetjük: az asszociatív gondolkodást, ahol nincs előre meghatározott célja a gondolkodásnak, leegyszerűsítve: miről mi jut eszünkbe: például az a felhő, olyan, mint egy elefánt (szabad asszociáció). Másik fajta a megértő gondolkodás, mellyel képesek vagyunk a dolgok lényegét kiemelni (fogalommá alakítani), illetve az összefüggéseket feltárni.
A problémamegoldó gondolkodás a harmadik típus, ahol egy bizonyos célt szeretnénk elérni, viszont még nem tudjuk a megoldás módját. Ez utóbbi kettő jellegéből adódóan nem határolódik el élesen egymástól.
A gyerekek gondolkodása még erősen cselekvésorientált. Ők csak gyakorlatban, a cselekvés segítségével képesek a problémamegoldásra, próbálgatják a különféle lehetőségeket. Eme tevékenységek során fejlődik azonban a logikai gondolkodás, és ennek segítségével lesznek képesek a jövőben valóban végiggondolni a lehetséges verziókat és azok közül kiválasztania célravezetőt. Emiatt igyekszünk tanítási gyakorlatunkban nagy hangsúlyt fektetni a játékos logikai feladatokra, legyen az 100. matematikaóra, vagy tanóra végi jutalomjáték, fejlesztő foglalkozás vagy vetélkedő.
További képek a 100. matematikaórák galériában.