Így ír a csillagokról Antoine de Saint-Exupéry, A kis herceg írója: „Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberek szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. … Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak!”
Ilyen nevető csillagok felé vezetnek titeket. A konferanszié, a tél vakítóan fényes színeibe öltözött Asztrológus sorra megidézi a csillagképeket, a fényes pontok pedig körülötte táncolnak: szétrebbennek és összeállnak. Mintha csak egy planetáriumban ülnénk, a világűr hatalmas és csodálatos világában, elbűvölve és minden titkára kíváncsian.
A cirkusznak is megvannak a maga csillagai: hős artisták és bájos táncosnők, az állatok nyelvén beszélő idomárok és boszorkányos ügyességű zsonglőrök, vicces bohócok és a lendületes akrobaták. Mind-mind egyedi és megismételhetetlen. Mind-mind messze világít, amikor kiáll a porondra, és valami olyat mutat, amit gyermekkora óta nap mint nap gyakorol, és amit egyedül ő tud a világon. És mindegyikük csillaggá változik, amikor csillogó szeméből messze fénylik az elhivatottság és a szenvedély, a koncentráció, vagy a sikerült mutatvány után a felszabadultan áradó öröm."
További képek a Lázár Ervin Program galériában!