További képek a Ballagás galériában!
Az iskolai rendezvények közül talán a ballagás a legmeghatóbb, amikor elbúcsúztatjuk a nyolcadik osztályosokat. Az idei ballagás is szépen sikerült, a járványügyi előírások betartása mellett, a jó Isten szabad ege alatt kerülhetett sor az ünnepélyre.
Nemzeti himnuszunk elhangzása után először az iskola zászlójának átadása történt meg, majd a ballagó diákoktól a 7. osztályosok nevében Baráth Barnabás köszönt el búcsúszöveggel és verssel:
Kedves ballagó diáktársaink!
Ma búcsút vesztek tanáraitoktól, diáktársaitoktól, iskolánktól. Várva várt, de mégis nehéz nap mindenki számára ez a mai. Búcsúzunk. Vártátok ezt a napot, de csak az utolsó napokban éreztétek át igazán, hogy mennyire biztonságban voltatok itt. Ismertétek tanáraitok és egymás szokásait, tudtátok, kihez fordulhattok segítségért, mit hol találtok. Itthon voltatok. Nyolc éve már, hogy elsősként félve léptétek át az iskola küszöbét. Móni tanító néni nagy szeretettel vezetett be benneteket az írás, olvasás és számolás rejtelmeibe. Nehéz, egyben izgalmas évek voltak ezek. Felső tagozatban ahány tantárgy, annyi új tanár. Csupa érdekes dolog, a matematika, történelem, irodalom, fizika… Aztán jöttek a szürke hétköznapok, melyek tanulásból, tanulásból és tanulásból álltak. Sokszor untátok is. Azt szerettétek volna, bár már befejeződne! De voltak ünnepnapok is! Játékos vetélkedők, meghitt karácsonyok, vidám farsangok, kirándulások. Voltak versenyek is, melyeken össze tudtuk mérni tudásunkat.
Most már örök emlékké válik mindez, s lesz mire emlékeznünk majd akár húsz év múlva is.
Ballagás
Az életed egy új fordulatot vesz,
Egy régi ajtó zárul be előtted.
De ne félj, hiszen ez nem a vég,
Hanem egy kezdet, egy új, ismeretlen kép.
Soha ne felejtsd el, kik téged szeretnek,
Soha ne fordíts hátat az embereknek.
Szeresd a szépet, keresd a jót,
Ha szükséged van rám, én mindig itt vagyok.
Tudni akarod, hogy mit gondolok?
Rendben, neked elmondhatom.
Új diákok, tanárok és új iskola,
Sok minden változik, de te maradj önmagad.
Ha megfogadod a tanácsom,
Semmi baj nem érhet a világon.
De légy erős, kitartó és bátor,
Amilyenre szeretnéd, úgy formáld a világot!
A település képviselő testülete nevében Husvéth Imre polgármester úr és Lepsényi Mária képviselő asszony virágot és Alsószentiván címerével díszített, s a szemnek is oly kedves piros és kék színű tornazsákokat hozott a ballagóknak, Gráczer Krisztina képviselő asszonynak pedig a ballagási szalagot és a dekoratív virágokat szeretnénk ezúton is megköszönni. Nagy Orsolya alpolgármester szép beszéddel is készült a résztvevőknek, amelyben megköszönte a szülők és a pedagógusok munkáját is, hiszen abban, hogy ma elballaghat a 8. osztály, az ő áldozatos munkájuknak is része van.
Az iskola képviseletében Kiss Attila igazgató köszönt el a ballagóktól:
Kedves 8. osztályosok! Kedves Szülők! Tisztelt Vendégeink!
Szeretettel köszöntök én is mindenkit ballagási ünnepségünkön, ahol a jó Isten szabad ege alatt, verőfényes időben köszönhetünk el a 8. osztálytól. A 7. osztályosok és a képviselő asszony köszöntője után én is szeretnék még beletenni néhány gondolatot a ballagási tarisznyátokba. Egy régi példázatot osztanék meg veletek először:
Van egy régi zsidó tanmese a szappanfőzőről, aki nem hitt Istenben. Egy nap a rabbival sétálva kijelentette: „Van valami, amit nem tudok megérteni. Évezredek óta létezik a vallás. Mégis, akármerre is néz az ember, gonoszságot, romlottságot, tisztességtelenséget, igazságtalanságot, fájdalmat, éhezést és erőszakot lát. Úgy tűnik, hogy a vallás egyáltalán nem tette jobbá a világot. Úgyhogy azt kérdem tőled: mi haszna van?”
A rabbi gondolkodott, majd így felelt:
„Van valami, amit nem értek. Nézd meg ezeket a gyerekeket, akik itt játszanak az utcán. Évezredek óta létezik a szappan, és ezek a gyerekek mégis mocskosak. Mi haszna van a szappannak?”
A szappanfőző így felelt: „Na, de rabbi! Nem igazságos a szappant hibáztatni ezekért a koszos gyerekekért. A szappant használni kell, hogy elérje a célját.”
A rabbi mosolyogva annyit mondott: „Pontosan.”
Miért mondtam el ezt a példázatot? Ez a tanítás nemcsak a vallásra vonatkozik, hanem az itt tanultakra is. A 8 év alatt igyekeztünk nektek sok-sok olyan ismeretet átadni, amit felhasználhattok a középiskolában, majd a felnőtt életetekben egyaránt. Megvívtuk veletek a csatákat, amikor kamaszodni kezdtetek és a tanulási kedv időnként alábbhagyott bennetek. Próbáltuk mindegyikőtökből minél jobban kihozni azt, ami bennetek rejlik. Többször mondtam nektek is: Mindenkiben van valamilyen értékes tulajdonság (ahogy Jézus tanította példabeszédében: talentum), s a tanárok felelőssége is, hogy minél többet megpróbáljanak kihozni ezekből az értékes adottságokból, de élni nektek, a tanulóknak kell velük. Ti pedig többször bizonyítottátok, hogy képesek vagytok erre. Alsóban ti voltatok azok, akik azon veszekedtek, ki maradjon ki egy versenyre induló csapatból. Felsőben szintén szállítottatok néhány szép eredményt. A digitális időszakban is megmutattátok, hogy a rátok bízott feladatokkal meg tudtok birkózni. Középiskolába is mindenki az első helyen megjelölt intézménybe nyert felvételt, ami szintén szép eredmény. S az iskola egyik legemlékezetesebb Mikulás rendezvénye is hozzátok kötődik majd, s nem elsősorban a Mikulás hajcsatja miatt, hanem azért, mert osztályszinten segítettetek a lebonyolításban, amikor nem hívhattunk külsős vendégeket.
Mielőtt útnak indultok, régi hagyományként egyenként is elköszönnék tőletek:
DANCZ ZOLTÁN: alsó tagozatban tiszta énekhangoddal kápráztattál el minket. Azóta kicsit mélyebb hangfekvésed lett, de a zenei érdeklődésed megmaradt, talán te ismerted a legtöbb dalt az osztályban. A zene mellett a másik nagy hobbid a horgászat volt. Szívesen rajzoltál is, halas önarcképed még díjat is nyert és az alsószentiváni önkormányzat épületében is kiállításra került. Pörkölt cica is megőrzi emlékedet, ha télen bevonul a házába, aminek a barkácsolásában részt vettél. Több olyan adottságod van tehát, amire életedet építheted majd. Sok sikert kívánok a középiskolához, szorgalommal mindent elérhetsz!
LAKATOS ZSOMBOR ZSOLT: Pörkölt cica téged is a kegyeibe fogadott, tudomásom szerint az online időszakban történt kimaradás után te voltál az egyedüli, akinek megengedte, hogy megsimogassa. Bár ez annyira nem meglepő, hiszen aki ismer téged, tudja, hogy szereted az állatokat. Az informatika is közel áll hozzád, nagyon igényes prezentációkat készítettél az online időszakban. Talán nem haragszol meg, ha elárulom: a begépelt szövegeket könnyebben el is olvastuk, mint a kézírásodat. Szeretsz szakácskodni is, ami azért jó, mert a középiskolában nem nyűgként tanulhatod a szakmát, hanem hivatásként, ami mindig eredményesebb.
MADARASI LILI: Emléked az iskola régi képeslapjain is megmarad, hiszen alsóban a nőnapi és a húsvéti képeslapon is szerepeltél. Ami még emlékezetesebb, hogy elsőtől nyolcadikig talán te képviselted az osztályból a legtöbb versenyen az iskolát. Mindegy volt, hogy irodalmi szójátszótér Sárszentmiklóson, honismereti vetélkedő Székesfehérváron, komplex tanulmányi verseny Sárbogárdon, kreatív matematikaverseny Bicskén vagy Kárpát-medencei rajzverseny Püspök Atya védnöksége alatt, neved mindig ott volt az indulók listáján. Tanulmányi eredményed is nagyon szép lett, ehhez is jár a gratuláció. Csak így tovább a jövőben is!
MÁJER ZITA: Lilihez hasonlóan te is számos versenyen vettél részt az iskola jó hírnevének öregbítése érdekében, főleg a kreatívitást igénylő rajz és kézműves alkotások készítésében számíthattunk rád. Sok rajzpályázatot párosan adtatok be Lilivel, ami nem csoda, hiszen legendás jó barátságotok közismert volt az iskolában, tudtuk, hogy ha egyikőtöket keressük valamiért, a másikótok is ott lesz a közelben valahol. Jó volt látni azt is, ahogy a húgoddal is törődtél, igyekezted őt is jobb teljesítményre sarkallni. Mindezen jó tulajdonságaidnak köszönhetően még azon is felül tudtam emelkedni, amikor a Fradi-templomról írtál házi dolgozatot. Ügyeskedj majd a középiskolában is!
OCSOVAI DOMINIK: márciusban érkeztél az osztályba, s személyesen csak május 10-én találkoztál a többiekkel, de ez alatt az egy hónap alatt is teljes jogú tagja lettél. Beilleszkedésed nemcsak az osztályodban volt zökkenőmentes, hanem a kisebbek körében is hamar nagy népszerűségre tettél szert, akik néha úgy követtek a szünetekben, mint vadászkopó a nyúlcsapást. Örülők, hogy megfogadtad a tanácsunkat, és a tanárok mellett te hozzátetted a magadét a közös munkához. Ennek köszönhetően tudtál élni a kapott eséllyel, így neked is minden adott lesz ahhoz, hogy sikered legyen a középiskolában is. Csak rajtad múlik, mivel a képességeid megvannak hozzá.
SZARKA FLÓRA MELINDA: 6. osztályban csatlakoztál a csapathoz, s az osztály gyakorlatilag téged is azonnal befogadott. A te érdeklődési körödhöz is több minden hozzátartozott, mint pl. a rajz (s azon belül is főleg a grafikusság) vagy akár az íjászat. Te is azt a foglalkozást tanulhatod majd ki középiskolában, amit igazán szeretsz, így joggal bízhatunk abban, hogy neked is lesznek sikereid. A boszorkányokról írt házi dolgozatodat megőrzőm emlékbe, a testvéreidnek meg majd mondd el, hogy már Könyves Kálmán is megállapította, hogy boszorkányok nincsenek, így te sem lehetsz az. Jólesik, hogy hálás vagy a tőlünk kapott sok biztatásért, de ahogy mondani szoktam: ezért vagyunk.
Kedves 8. osztályosok! Befejezésként összefoglalom, amit az elmúlt percekben igyekeztem a tarisznyátokba tenni: Használjátok ki adottságaitokat és segítsen az életetekben minden, amit iskolánktól kaptatok. A példabeszédre visszautalva: használjátok fel a tőlünk kapott szappant és tiszták maradtok az életben! Ehhez kívánok kitartást, türelmet és soha ne adjátok fel! Amennyiben tehetitek, nyugodtan visszajöhettek elmondani középiskolai tapasztalataitokat, és szívesen segítünk nektek továbbra is.
Mivel mindig azt mondtam, hogy keressétek a pozitív dolgokat az életben, zárásként egy nagy dicsérettel szeretnék tőletek elköszönni: akármit is hoz a jövő, iskolánkban ebben a tanévben Ti voltatok a legjobb 8. osztály! Viszontlátásra!"
Az első osztályosok nevében Kőszegi Máté Martin mondott verset, majd az alsó tagozatosok Kocsisné Madarasi Mónika felkészítése mellett egy kis műsorral, majd virág átadásával is kedveskedtek a legnagyobbaknak.
Varga Angéla osztályfőnök is elköszönt tanítványaitól:
Kedves búcsúzó Rosszcsontjaim! (A legjobb értelemben.)
Eljött ez a nap is. Búcsúzunk.
Amikor 5. osztályban összekapcsol bennünket az élet, végtelennek tűnik… amolyan never ending story. Aztán múlnak a napok, hetek, hónapok, évek és már a banketten ülünk, ahol felidézitek azokat az emlékeket, amik összekötnek bennünket. A tanórákon tanult sok ismeret mellett olyan tapasztalatot szereztetek, ami segít eligazodni a felnőttek világában. Mire gondolok? Minden ember értékes. Tükröt mutat feléd, megmutatja milyen vagy és milyen ő. Ezt a kapcsolati hálót építsük most fel, s szimbolizálja pár szál fonal, amit magatokkal visztek. Emlékeztessen benneteket egymásra, a csínytevésekre és az együtt töltött évekre. Felkérem Bea nénit és Tündi nénit, hogy jelképesen, mint köldökzsinórt, vágja el a fonalakat!
Ez a pár szál fonal engem is arra fog emlékeztetni, hogy mennyit tanultam tőletek magamról ebben az időszakban. Köszönöm nektek ezt a pár évet! Kívánom, hogy mindegyikőtöknek sikerüljön a megálmodott életet megvalósítani!
Ezt követően a nyolcadikosok búcsúja következett, akik a tanáraikhoz, osztályfőnökükhöz és szüleikhez is kifejezték köszönetnyilvánításukat, s egy-egy szál virággal köszönték meg a pedagógusok és az iskolai dolgozók munkáját.
A 8. osztályosok búcsúszövege:
Kedves tanáraink, diáktársaink és kedves vendégeink!
Nyolc évvel, ezelőtt amikor először jöttünk az évnyitóra, még nem gondoltam, hogy ilyen hamar elrepül ez az időszak.
Halványan még emlékszünk rá, micsoda szorongással, félelemmel indultunk. Tanítóink féltő szeretettel vezettek be bennünket az írás, olvasás, számolás rejtelmeibe. Nehéz, de izgalmas évek voltak ezek. Tanáraink nagy türelemmel és megértéssel fáradoztak azon, hogy ismereteink egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljanak. Megtanultuk, hogy legyenek saját vágyaink, céljaink, s mindezeket magunknak kell elérni. Őrzünk kellemes, szép emlékeket, felejthetetlenül izgalmas órákat, ahol kétségbeesetten hallgattuk a napló lapjainak zizzenését. Amikor pedig éppen nem a számonkérésről szólt az óra, gondtalan, vidám diákok voltunk, néha talán túlságosan is.
Szinte hihetetlen, hogy ma szólt utoljára a csengő szó nekünk. Hogy az új tanévet már egy másik épületben más gyerekek közt az ismeretlenben kezdjük. Eddig talán bele sem gondoltunk, hogy ez mit jelent. Hiszen a gyermekkort a maga gondtalan boldogságával elhagytuk.
Ezért szüleinknek, nagyszüleinknek is hálásak vagyunk. Hogy nekik mennyi mindenért tartozunk köszönettel, azt felsorolni lehetetlenség. Köszönöm szüleinknek, hogy biztattak bennünket, ott álltak mögöttünk, amikor a legjobban kellett, s ahogy növekedtünk és lázadoztunk, a vitákat is vállalva igyekeztek a helyes úton tartani bennünket. Igyekszünk szorgalmunkkal és a becsületes életünkkel meghálálni mindazt, amit értünk tettek és tesznek ezután is. Ezt megígérjük.
Mi pedig indulunk megkeresni azt az utat, amelyet választottunk!
Mielőtt azonban elindulnánk, az iskola tanáraitól és dolgozóitól szeretnénk egyenként is elköszönni. Búcsúzunk:
KISS ATTILA igazgató úrtól, Nagyon kedves volt velünk, pót osztályfőnökünk volt, amikor Angéla tanárnő hiányzott. Köszönjük, hogy megrendelte nekünk az Eiffel tornyot, és köszönjük, hogy etette a Pörköltet, aki osztálycicaként a tablónkon is ott van! A Petit is megkaptuk, és a „nagyon jó” vicceit is hallhattuk.
KOCSISNÉ MADARASI MÓNIKA: Maga volt alsó tagozatban az osztályfőnökünk. Köszönjük hogy megtanított bennünket az alapismeretekre, amire később építhettünk. Nagyon sok jó dolgot tanított nekünk, versenyeken vehettünk részt és sok élményben részesültünk a maga szárnyai alatt.
VARGA ANGÉLA tanárnő: 5. osztályban csatlakozott iskolánkhoz és maga lett az osztályfőnökünk. Köszönjük, hogy elvitt minket osztálykirándulásokra. Jól szórakoztunk a Katica tanyán és a Velencei-tavat is körbebiciklizhettük. Nagyon jók voltak matekból a 100. órák is. Most búcsúzunk és köszönjük a munkáját.
BORBÉLY JÓZSEF tanár urat az idén ismertük meg. Köszönjük, hogy mindig figyelmeztetett minket a járványügyi előírások betartására.
BOROS TAMÁS tanár urat metálpapa álnéven is azonosíthattuk. Nagyon szerettük a zászlós feleltetéseket. Nem felejtjük el a gyurmaház építését sem, ami számunkra nagyon vicces volt. Utóiratnak csak ennyi: „Frissesség, minőség, kedvező ár.”
BODOKINÉ SZAKÁCS BEÁTA: Köszönjük, hogy bevezetett minket az informatika rejtelmeibe. A végére egész jól megtanultunk e-mailben anyagokat küldeni. Köszönjük azt is, hogy elvitt minket a zánkai Erzsébet táborokba, az ott átélt élményeket nem felejtjük el.
BÖLCSKEI JÓZSEF (vagy más néven Jolán): Feledhetetlenek voltak a tesi órák, nagyon sok boldog pillanatunk volt együtt. Legjobban talán azokat az órákat élveztük, amikor fociztunk és Józsi bá is beállt közénk játszani. Maga volt a kedvenc tanárunk.
KANYÓNÉ SOMOGYI TÜNDE: Nagyon jók voltak magával a hittan órák, ahol sok jó filmet is megnézhettünk. A varró szakkörökön is jól szórakoztunk. Köszönjük szépen magának a szép élményeket.
KOCSIS KATA: Tanárként nem tanított bennünket, de a fejlesztő foglalkozásokon vagy a tanulószobán nagyon sokat segített nekünk mindenben. Köszönjük az ő munkáját is.
VÁGÁSINÉ MADARASI ANETT: Maga tanította nekünk az angol nyelv alapjait, köszönjük szépen a munkáját. Mikor 8. osztályosok lettünk, anyai örömök elé nézett, szívből gratulálunk a kislányához.
VARGA RÉKA tanárnővel idén ismerkedtünk meg, ő vette át Netti tanárnőtől az idegen nyelv oktatását. Köszönjük, hogy nagyon magas szinten tanította nekünk az angol nyelvet.
HELTER ISTVÁN ( István atya): Köszönjük szépen a sok tanítást amit hallhattunk magától, türelemmel próbált bennünket a helyes irányba terelni. Mindig kedves volt velünk, ha szóvá is tette hibáinkat. Köszönjük, hogy sok tanáccsal látott el bennünket a felnőtt életünkre.
BARINA JÚLIA, a nővér asszony: Osztálymiséinken és a búcsúnapokon ő szolgáltatta a zenei aláfestést. Mindig lelkesen próbált megtanítani minket az énekekre, nem törődve azzal, hogy nem mi voltunk soha az esélyesek a Csillag születikben. Külön élveztük a misék utáni orgonaszólóit.
SZABÓ PÉTERNÉ ( Márta néni): Sok szép éneket hallhattunk magától az aulában karácsonykor és más ünnepekkor, köszönjük, hogy ünnepélyessé tette ezeket az alkalmakat.
BÉDA LAJOSNÉ ( Marianna néni): Köszönjük, amit iskolánk kinézetéért tett az évek során. Mivel a tisztaságot tőlünk is megkövetelte, hozzájárult ő is a jóra nevelésünkhöz.
NYÁRI ZOLTÁNNÉ ( Zsuzsa néni): Köszönjük, hogy nem hagyott bennünket éhen halni és mindig számíthattunk ebédnél repetára. Maga is nagyon sokat tett iskolánk és az udvar szép kinézetéért.
CSÖNGE JÁNOSNÉ (Zsuzsa néni): Köszönjük, hogy mindig ki takarította utánunk iskolánkat/osztálytermünket és akkor sem haragudott ránk, ha esetleg nagy rendetlenséget hagytunk magunk után.
Iskolatársaim, Hetedikesek!
Egy évvel ezelőtt nagyon távolinak tűnt ez a mai nap. Azt gondoltuk, soha nem leszünk túl a pályaválasztás nagy gondján, a felvételi izgalmain. A sok-sok évközi feladat végzése közben gyorsan elrepült az idő. Kívánjuk Nektek, hogy töltsétek az utolsó évet kellemesen e falak között, s érezzétek azt, amit mi most, hogy jó volt Alsószentivánon diáknak lenni!
Viszontlátásra, sziasztok! Dicsértessék a Jézus Krisztus!
A 8. osztályosok szárnyra bocsátását jelképesen is kifejeztük, köszönjük a galambokat Dörögdi Mariannának!
Az osztályszalag felkötése után a hozzátartozók, rokonok is átadhatták virágaikat, ajándékaikat, Kiss Attila igazgató és Varga Angéla osztályfőnök kikísérte a ballagókat iskolánk kapuján. Ezt követően mindenki sietett haza, hiszen a ballagási ebéd sem veszhetett kárba.
A nyári feltöltődés után a középiskolákban lehet bizonyítani a rátermettségét mindenkinek – hisszük, hogy sikerrel!